Sziasztok!
Mivel tegnap Valentin nap volt, s nem tartom olyan nagy számnak ezt az ünnepet, így nem is vittük túlzásba az ünneplést. De persze e szeretet-szerelem ünnepére készítettem finomságot férjemnek és lányomnak. Persze a habos-krémes tortát férjem szereti a legjobban, s mivel neki kedveskedtem főleg így, úgy döntöttem na jó legyen.
Előszöris, mivel karamellkrémet szerettem volna csinálni, s azt mondták azt a legfinomabb sűrített cukrozott tejből csinálni (salco), így feltettem főni a konzervet 2-2,5 órát, addig karamellizálódik a konzervben. Mikor elkészült hideg vizes fűrdőben gyorsan hűtöttem.
Nem volt egy óriástorta, nem is akartam olyat csinálni, csak egy egyszerű 5 tojásos piskótát csináltam, annyi csavart tettem az egészbe, hogy szórtam még bele egy kevés kókuszreszeléket, s tepsiben szilikonlapon (sütőpapíron) megsütöttem. Hagytam hűlni.
Ezek után a vajat krémesre kevertem egy kevés olvasztott csokival (lehet egyszerű csokikrém is) -de nem muszáj, az egyszerű karamelles is fincsi. Majd mikor egyforma hőmérsékletű a vaj és a karamell akkor összekevertem őket, s nagyon fincsi krém lett.
A piskótalapot 3/4 - 1/4 arányban szélességben elvágtam, majd mindegyiket még 4 felé (ezért írtam, hogy kicsike lett, tényleg csak pár szelet lett belőle, de nekünk elég volt). A lapok közé krémet tettem, majd az egészet bekentem szintén krémmel. Hagytam kicsit állni a hűtőben, majd az előre felvert tejszínhabal (tettem bele fixálót is) szépen kidíszítettem. Az eredmény ilyen lett:
Mindez úgy készült, hogy férjem mit sem tudott róla, míg délután lányunkkal a mamánál voltak, addig készült, mire hazaértek nem is látszott, hogy én közben tortát sütöttem. Szóval tényleg gyorsan elkészült.
Nagyon fincsi lett, s nem nagy ördöngősség volt elkészíteni.
Remélem sikerült valakinek ötlettel szolgálnom.
Sziasztok!
OSHO
Lépj tovább a haragtól a kreativitás felé, és azonnal látni fogod, hogy hatalmas változás megy végbe benned. Másnap ugyanazok a dolgok nem tűnnek elegendő indoknak a haraghoz. A haragtól szenvedő emberek fele attól szenved, hogy túl sok benne a kreatív energia, amelyet nem tud hasznosítani. Fektesd az energiáidat kreativitásba, vesd bele magad valami olyasmibe, amit szeretsz.
Ez is én vagyok :o)
"Nőből vagyok, vállalom. Tolom azt az ajtót, amelyikre egyértelműen az van írva, hogy HÚZNI. Még jobban nevetek, ha megpróbálom elmagyarázni, min nevetek. Belépek egy szobába, és elfelejtem, miért mentem. Ha számolok, szükségem van az ujjaimra. Ha fáj valami, azt eltitkolom azok elől, akiket szeretek. Azt mondom, ez egy hosszú történet, akkor is, ha nem az. Sokkal többet sírok, mint gondolnád. Olyan emberekkel is törődöm, akik nem törődnek velem. A letört köröm fájdalmas. Mindig megpróbálok még gyorsan megcsinálni valamit, mielőtt sípol a mikrosütő. Akkor is figyelek Rád, ha Te nem figyelsz Rám. És egy ölelés mindig segít!"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése