Tudom régen jelentkeztem, de nézzétek el nekem, nem nagyon volt időm alkotni. Szerettem volna, de nem ment. Alkotói válság és egyéb gondok, valamint ihlet hiánya, na és persze az idő is ellenem dolgozott. De azt mondtam nem mehet ez így tovább, mert kiégek, mint az izzó kreativitás nélkül. S hogy a kislányom is "tanító" nélkül maradjon, na ezt nem lehet hagyni. Így nekiláttam ötletet keresni, mi az a mit 5 éves kislány is meg tud csinálni kis segítséggel. Kevés pénz ráfordítással, vagy esetleg egyáltalán ne kelljen költeni. És igen! Jött az Isteni szikra! Kislányom gyűjtögette nagy szeretettel a wc-papír gurigákat. Akkor miért ne legyen az a fő alapanyag. Lehet őket festeni, nyírni, hajtogatni... .
Így jött az első ötlet, alakítsunk ki fát. Ősz lévén vannak lehullott falevelek, lehet nyomtatni, ragasztani is. Festeni imád, így jó ötletnek tűnt. S mikor kimondtam mi fog készülni nagy volt az öröm. Nyomtatunk először falevél lenyomatot rajzlapra. Mikor megszáradt ráragasztottuk a már előre barnára befestet 3 gurigát, melyet szintén összeragasztottunk, az alját csak kicsit nyirdostuk be, ez lett a fa gyökér része, majd a tetejét jobban, ezek lettek az ágak, melyre falevelet raktunk. S íme ilyen lett:

A másik pedig a virág, amely szintén gyorsan elkészül, ha már a gurigák szárazak. Kell hozzá 5 pirosra festett és 3 barnára festett guriga. A közepének mi hungarocell gömböt használtunk, de lehet jól összegyűrt papír is. Erre ragasztottuk a félbe hajtott piros színű gurigákat félbe hajtva, ügyelve arra, hogy ne lapítsuk be a széleit. Majd hurkapálcikát szúrtunk a gömbbe, s ráragasztottuk a virág leveleit. A zöld guriga egyik végét mindkét oldalon egymásnak szembe hajtjuk, s így egy háromszöget kapunk, így lapítjuk össze a gurigánkat, s megkapjuk ezt a háromszögben végződő levelet. Már csak a pálcikára kell ragasztani, s készen is van a mutatós virágunk, melyhez egy széles örömtől duzzadó mosoly fog társulni, gyermekünk csillogó szemeivel párosulva. S a tudat, hogy kis segítséggel, milyen csodás tárgyakat lehet létrehozni feledhetetlen érzés lesz gyermekünk számára. Jó volt együtt lenni és belefeledkezni az alkotás örömébe.

Ha tetszik próbáljátok ki, majd írjátok meg a végeredményt. Köszönöm, hogy itt voltatok! Sziasztok!